Elektronikus napló
Elektronikus ellenőrző
e - Ügyintézés
Elektronikus ügyintézés
Aktuális pályázatok
Partnereink
Prima Primissima
Innovation & Excellence
Innovation & Excellence Awards 2020
Certificate
Prima Oklevél
Miniszteri Oklevél
E-ügyintézés útmutató
Látogatók
2640037
Ma
Tegnap
A héten
Előző héten
A hónapban
Előző hónapban
Összesen
493
2080
8986
2556281
41092
38578
2640037
IP címed: 3.133.107.11
Dátum, idő: 2024-11-22 10:54:34
Sajtó megjelenések
Publikálva: 2017. február 12. (vasárnap) 18:40 | 
| 
|
Lehetőség nélkül a tehetség nem sokat ér
A Tiszaújvárosi Kistérségi Társuláshoz tartozó 16 oktatási intézmény egyike a hejőkeresztúri IV. Béla Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda, amelynek vonzáskörzete Hejőkeresztúr, Hejőszalonta és Szakáld községek.
Az iskola tanulói létszáma már évek óta 250 körül mozog, viszont a roma és nem roma tanulók arányában fokozatos változás figyelhető meg, amelynek egyik jele, hogy az 1990-es évek 27%-os roma tanuló aránya mára 50%-ra emelkedett. Jellemző továbbá, hogy a tanulók 72%-a hátrányos helyzetű, 10%-a állami gondozott és 10%-a sajátos nevelési igényű.
Az iskola nagy hangsúlyt fektet a tanulók képességének kibontakoztatására, amelynek célja a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztése a nevelő-oktató munka során. Egyre növekvő mértékben kívánunk teret adni a közös élményszerzésnek, amelynek egyik hatékony eszköze a logikai és táblajáték-foglalkozások.
A logikai- és táblajáték-foglalkozások fő célkitűzései között szerepel a gyerekek értelmi képességének, fejlesztése, a szabadidő igényes, tartalmas eltöltése, a társas élet, a szociabilitás erősítése, a rendszeres megmérettetés, versenyzés és a hagyományápolás. A játék élmény, élvezet, az örömszerzés, a lelki egyensúly alakítója, fenntartója.
Petőfi 111 - Hejőkeresztúr
Hejőkeresztúr a jelenlegi magyar oktatás és szociális dimenzió ellenpéldája, ahol a gyerekeknek az okoz gondot, ha kikerülnek az iskola falai közül. - Szegő János riportja.
Nem hittem volna, hogy hetente fogok elmenni az autópályán Hejőkeresztúr mellett. Aztán az együttolvasások majd’ minden alkalommal erre a vidékre vittek minket. Azt viszont még kevésbé gondoltam, hogy ezek a sztráda mellett megbújó települések, egyszercsak, absztrakt topográfiai jelekből, valóságos helyekké, érzékelhető terekké válnak. Így jártam a Nyékládháza és Tiszaújváros között található Hejőkeresztúrral is. Pontosabban így jártam Hejőkeresztúron is. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a település oktatási intézményét (IV. Béla Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda) megelőzi a híre. Pedagógiai, oktatáselméleti körökben az itteni nevelési szisztéma és mentális közeg etalon. Az egész úgy kezdődött, hogy…
Sorsfordító iskolaprogramok
Két hátrányos helyzetű térség, két mindenre elszánt pedagógus, két sikeres program. Így mutatható be röviden a hejőkeresztúri iskolamodell és a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány. Példájukat mégis nagyon kevesen követik.
Döngölt padló, fűtetlen szoba, pokróccal eltakart bejárat, fekhelyként összedobált ruhadarabok. Szekrény, hűtő nincs; könyvről, számítógépről már nem is beszélve. Az egyetlen szórakozás a televízió, amit szinte reggeltől estig néz a család. Ebből a környezetből kell elindulnia minden reggel számos, hátrányos helyzetű térségben élő iskolás gyereknek. Emiatt pedig – legyenek bár romák vagy nem romák – óhatatlanul lemaradnak a tanulásban. Hiszen nincs motivációjuk; senki nem is ösztökéli őket.
Roma-ügy: egy borsodi iskola, amitől Vona Gábor hátast dobna
Hejőkeresztúron nincs verekedés, nincs lógás. Az igazgató a takarítónőt is lediplomáztatta.
Magyarországon országszerte problémákat okoz a cigány-magyar együttélés, a Jobbik lassan már hetente tüntet valamelyik faluban emiatt. Vona Gábor, a párt elnöke nemrégiben kijelentette, véleménye szerint a magyar politika és oktatás továbbra sem tud választ adni a problémákra, és az lenne a legjobb, ha a cigány gyerekeket bentlakásos iskolákba zárnák, mert attól majd jól megjavulnak. Vona Gábornak van egy jó hírünk: a magyar oktatás már megtalálta a megoldást, ezzel nincs gond, a baj az, hogy a módszert a tanárok ellenállása miatt az iskolák döntő többsége nem alkalmazza.
Egy iskola, ahonnan nem lógnak a gyerekek
A TÁMOP 3.1.1 keretein belül elkészült Szolgáltatói kosár nagyszerű lehetőséget kínál a szakmának a jó gyakorlatok közzétételére, széles körű elterjesztésére. Sok iskola magas szinten tart már a kompetencia alapú oktatásban, de a hejőkeresztúri módszerek mindenki számára követendő példát jelenthetnek. Hejőkeresztúron együtt tanulnak az ép, a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek.
Ugyanis létezik ott egy iskola, ahol a hiányzások száma gyakorlatilag nulla. Ahol a gyerekeket tanítás után alig lehet hazaküldeni. Ahol a matematika a kedvenc tantárgyak egyike, s még matekversenyeket is nyernek a nebulók. Imádnak itt tanulni és tanáraikért is rajonganak. Sokan átszállással járnak be, csak hogy itt lehessenek diákok. Olyan is előfordult már, hogy gyerekek kérték, hadd üljenek be a tanítási órára, az órát követően pedig megkérdezték, hogy szeptembertől járhatnak-e ide. Igen, van ilyen, mégpedig Hejőkeresztúron, ahol együtt tanulnak az ép, a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek.
A hejőkeresztúri modell
Roma Produkciós Iroda filmje
A hejőkeresztúri csoda
Hejőkeresztúr egy borsodi község a Tiszaújvárosi kistérségben, Miskolctól 12 kilométerre. A lakosság 20 százaléka roma, az iskolaköteles gyerekek szüleinek több mint a fele nem végzett 8 osztályt, sokan közülük analfabéták. Nincs megélhetés, feneketlen a nyomor. A kilátástalanság kellős közepén mégis működik itt egy iskola, méghozzá mesébe illő, reményt és valódi esélyt adó csodasuli. Pataki Katalin írása
A csoda abban áll, hogy bekerülnek a környező településekről az iskolaköteles gyerekek, akik a kompetenciavizsgálatokon jóval az országos átlag alatti teljesítményt nyújtanak, majd 8 évvel később, végzősként eredményeik az országos átlag fölé emelkednek. Matematikából például a hetedikesek maguk mögé utasítják a budapesti és a megyeszékhelyi iskolák azonos évfolyamát. A továbbtanulási arány 100%-os, a gyerekek az elsők között jutnak be a választott középiskolákba, sőt az egyetemisták száma is örvendetesen nőni kezdett. „A gyerekeink sorsát nyolcadik után is követjük: megállják a helyüket. Vállalják magukat, van véleményük, és ki is állnak az érdekeikért. Nem egy volt diákunk a diákönkormányzatban vállalt szerepet.” Kovácsné dr. Nagy Emese igazgató (aki cikkünk megjelenése után Éva-díjban is részesült – a szerk.), aki érdemei elismeréseként tavaly november végén a Magyar Tudományos Akadémián vehette át az év legkreatívabb tanítójának járó Mentor-díjat, joggal büszke az iskola neveltjeire.
A csodamódszer, ami segíthet a romák oktatásában
Utánajártunk egy legendának. Állítólag van egy módszer, ami a siker titkát jelentheti a hátrányos helyzetű, reményvesztett gyerekeknek, köztük rengeteg roma fiatalnak is. A stanfordi módszert már tizenegy éve alkalmazza és népszerűsíti a hejőkeresztúri iskola igazgatója, Kovácsné dr. Nagy Emese.
Nyékládháza után néhány kilométerre van egy kis település: Hejőkeresztúr. Csendes, rendes kis hely ez, mondhatni észrevétlen. Egy pici piros vonat jár errefelé. A vasútállomáson a néni könnyen útbaigazít. Itt mindenki tud mindent, nem kell térkép. Még én sem tudok eltévedni, hiszen az út egyik vége a buszmegállóhoz vezet, a másik meg az iskolához visz. Igazán kellemes kis épületnek tűnik kívülről az iskola, de ami mégsem szokványos, a közvetlenül mellette felépített eu-komform játszótér vagy pihenő park, az iskolások számára. Ahogy belépek az iskolába, azonnal odajön hozzám egy tanuló meg egy felnőtt is, hogy megkérdezzék, miben segíthetnek. A falakon végig igazi műalkotások láthatók, hatalmas feliratokkal, idézetekkel. Igazán inspiráló környezet a tanulni vágyóknak.
A hejőkeresztúri csodaiskola: ha ilyen jó, miért nem követik többen?
Van egy iskola Borsod megye egyik legszegényebb térségében, Hejőkeresztúron, ahová szeretnek járni a gyerekek. Cigányok is, nem cigányok is. Együtt játszanak az udvaron, közösen oldanak meg feladatokat, drukkolnak egymásért, amikor logikai versenyek zajlanak, stratégiai játékokban, dámában, sakkban, amőbában sorra nyerik az országos bajnokságokat.
Nem tehetős szülők vagy szponzorált alapítványok, hanem három szegény önkormányzat, a kilencszáz lelkes hejőszalontai, a hatszáz lakost számláló szakáldi és az ezeregy fős hejőkeresztúri tartja fent a IV. Béla körzeti általános iskolát és óvodát. Mégis megvan mindenük, számítógépes terem, interaktív táblák, tornaterem, sporteszközök – többségüket pályázatokon nyerték.
Ebből az iskolából a gyerekek zöme szakközépiskolában tanul tovább, hetven százalékuk érettségit szerez. Az igazolatlan hiányzás elenyésző. Pedig gyakran olyan környezetből jönnek a gyerekek, amely még arra sem inspirálja őket, hogy reggelente kibújjanak az ágyból.
A hejőkeresztúri modell megismerése távoktatással
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Üzleti Tudományok Intézete és a Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola részben távoktatásos továbbképzést hirdet tanárok számára. A cél a Hejőkeresztúrban nagy sikerrel alkalmazott komplex instrukciós program elsajátítása.
A projekt első képzési időszakában résztvevők közül legeredményesebbnek bizonyuló pedagógus egyhetes szakmai utazást nyer Japánba.
Pár millió forinton múlik Magyarország jövője?
Eddig 11 általános iskolában vezették be a hátrányos helyzetű fiatalok között jelentős sikereket elérő, hejőkeresztúri modellnek nevezett képzési módszert, ám ennek terjedése - főképp a tanárok hozzáállása miatt - még várat magára, de pénzre is szükség volna.
Húsz évvel ezelőtt a Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskolába járó diákok 20-25 százaléka volt hátrányos helyzetű, ami a 2000-es évek elejére megháromszorozódott - tájékoztatta a Napi.hu-t Kovácsné dr. Nagy Emese igazgató. Mint mondta, ezek a gyerekek olyan családokból jöttek, ahol a tanulás nem minden esetben jelentett értéket, így szükség volt arra, hogy különböző módszerekkel színesebbé tegyék a tananyag átadását, hogy elérjék, hogy a diákok motiváltakká váljanak az ismeretelsajátítás felé.
A sikertörténet végül 2001-ben kezdődött, amikor több magyar pedagógus, köztük a hejőkeresztúri iskola összes tanára részt vett a Stanford Egyetem Complex Instruction tanítási módszerét bemutató tréningen. Ez a program eredetileg egyébként a spanyol anyanyelvű diákokra koncentrált, őket tanította tanórán kívül angol nyelvre, ám a módszer megtetszett a magyar iskolának, így jelentős kiegészítésekkel adaptálták a modellt.
Ez is tehetséggondozás! A kiskakas gyémánt félkrajcárja – másképpen
A Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola hitvallása: „Mindenki jó valamiben!”
Ebben a meggyőződésben alkalmazzuk módszereinket, hogy minden tanulónk számára egységesen biztosítsuk az ismeretekhez jutást. Valódi esélyegyenlőség megvalósítására törekszünk az iskola falain belül.
Tevékenységünk négy alapeleme: A Komplex Instrukciós Program magas szintű csoportmunka keretében ismeretelsajátítást tesz lehetővé úgy, hogy kezeli a tanulók eltérő szociokulturális helyzetéből adódó státuszproblémákat. A Generációk Közötti Párbeszéd Programmal a szülőket szólítjuk meg, és tesszük az intézményünket nyitottá számukra a kölcsönös tisztelet jegyében.
A logikai táblajátékok tanórai és tanórán kívüli alkalmazásán keresztül a gyerekek értelmi képességének fejlesztése, a szabadidő igényes, tartalmas eltöltése, a társas élet erősítése, a tehetséges gyerekek versenyeztetése valósul meg. A rendkívül heterogén tanulói összetételünk indokolja a magas fokú differenciált tanulásszervezést. Úgy választjuk meg a tanítás sebességét, szintjét vagy jellegét, hogy megfeleljen a diákok egyéni szükségleteinek, stílusának, érdeklődésének.